A bélflóra és működése az emberi szervezetben
A 20. század utolsó két évtizedében került a tudományos érdeklődés középpontjába a bélmikroflóra hatásának vizsgálata az emberi egészségre. Ma már általánosan elfogadott, hogy a bélmikroflóra több, mint ötszázféle, a szervezetünkkel szimbiózisban élő mikroorganizmus, amely a szervezet homeosztázisának fenntartásában jelentős szerepet tölt be. Az egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél sokrétű biokémiai funkcióval rendelkező emésztőszervként működik, amelyről régóta ismert, hogy az egyensúlyának felborulása esetén betegségek következhetnek be. A kialakult bélflóra integritása tehát rendkívül fontos a szervezetünk számára.
Jelenlétével és tevékenységével megakadályozza a patogén baktériumok megtelepedését. Gátolja a patogén baktériumok átjutását a bélfalon, ezzel megakadályozva más szervek fertőződését. Szabályozza a bélmotilitást. Az epesavak dekonjugációjával elősegíti az enterohepatikus körforgást. A koleszterint átalakítja coprostanollá, elősegítve kiürülését. Elősegíti az androgén és ösztrogén hormonok enterohepatikus körforgását. Gátolja a mucin lebontását. Stimulálja a bél immunrendszerét és az immunglobulin termelést. Serkenti különböző növekedési faktorok termelését. Szerepet játszik egyes vitaminok termelésében. Hatást gyakorol különböző gének expressziójára. Részt vesz a rövid szénláncú zsírsavak termelésében és átalakításában. Lebont néhány, az ember emésztőnedvei által nem emészthető szénhidrátot. A laktóz bontásával javítja a laktózintoleranciát. Lebontja a vastagbélbe kerülő zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat. A normál bélflóra baktériumai emellett számos úton képesek hatni a patogén mikroorganizmusokra: Az intralumináris pH és redoxpotenciál megváltoztatásával kedvezőtlen körülményeket teremtenek. A patogén mikroorganizmusokra toxikus anyagcseretermékeket és enzimeket termelnek. Felhasználják az oxigént. Felhasználják a patogén mikroorganizmusok számára szükséges tápanyagokat. A patogén baktériumok számára kedvezőtlen feltételeket teremtő növekedési faktorok termelődését váltják ki. Az egészséges mikroflóra összetételének megváltozása jelentősen rontja a szervezet immunvédekezésének funkcióit is, amely számos betegség kialakulásához vezethet, de a gasztrointesztinális rendszer betegségei is kiválthatják a bélflóra rendellenességeit. Az utóbbi évtizedben új ismeretekre tettünk szert a bélflóra módosításának lehetőségei terén és jelentősen bővültek ismereteink a bélflóra megváltozása által kiváltott betegségek megelőzésére és therápiájára vonatkozó új szempontok terén is. Napjainkban speciális tudományos és táplálkozás-orvostani érdeklődés alakult ki aziránt, hogy az orálisan elfogyasztott ún. probiotikus mikroorganizmusokkal – főleg az egészséget közismerten javító tulajdonságokkal rendelkező lactobacillus – és bifidobaktérium törzsekkel – célzottan befolyásoljuk a bélflóra spektrumát. Az utóbbi időben számos kísérleti és klinikai tanulmány igazolta a probiotikumok colon motilitására kifejtett hatását obstipáció során, immunmodulációs hatásukat, antivirális hatását, az antibiotikus terápiák után a mikroflóra helyreállítását, valamint a fekális enzimek aktivitásának megváltoztatása révén az anticarcinogén hatást.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: