A hozzátáplálást hat hónapos kor után már indokolt elkezdeni. Nagy jelentőséggel bír a különböző ételek bevezetésének időpontja, amelyet a csecsemő fizikai fejlettsége és állapota (a gyomor-bélrendszer érettsége, a fogfejlődés, betegségek, örökletes hajlam) mellett pszichés tényezők is befolyásolnak.
Ez a rendkívül érzékeny korai időszak a későbbi problémák (allergiák, hiányállapotok, rossz étkezési szokások, elhízás stb.) kialakulása szempontjából is meghatározó.
Az új ételek bevezetése hagyományosan a folyékony-pépestől a szilárd ételekig folyamatosan történik, mind típus, mind állag szempontjából, azonban léteznek olyan, irányzatok melyek a csecsemőnek egészen kiskorától puha falkákat javasolnak fogyasztásra. Általában bevezetésükre 6 hónapos kor körül kerül sor, min az anyatejes táplálás, és mint a tápszeres táplálás esetében.
A hozzátáplálás elkezdése
Az ételek bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött, de minden területen a fokozatosságra kell törekedni azért, hogy a fentebb említett, problémák elkerülhetők legyenek és az anya-gyermek kapcsolat se szenvedjen kárt.
Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20g pici kanálkányit) adjunk és fokozatosan emeljük az adagot. Az új ételek 3-5 nap különbséggel kövessék egymást, de abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyaszt szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltessük az adott étel fogyasztását. 
Az első ételek lehetnek
- gyümölcsök, zöldségfélék
- gluténmentes (pl. rizs, köles,zab) vagy gluténtartalmú(búza, árpa, rozs, zab) gabonák.
- főzelékfélék.
Glutént tartalmazó élelmiszereket 6 hónapos kortól fokozatosan terhelve a csecsemő szervezetét kb 6-8 héten keresztül vezetetjük be. .Naponta, mint egy 200mg glutént tartalmazó élelmiszerrel.
200mg glutént tartalmaz:
– 3g liszt
– 3,2g búzadara
– 2,8g teljes kiőrölésű liszt
– 2g árpa liszt
A legújabb ismeretek szerint ez csökkenti a coeliakia, a diabetes melitus és a búzaallergia kockázatát.
Ha a gyümölcsöt választjuk, akkor az alma és az őszibarack után óvatosan (idénygyümölcsként) a sárgadinnye, a meggy, a cseresznye, a jó minőségű, hámozott szilva, majd a toleranciának és érzékenységnek megfelelően körte, déligyümölcsök (narancs, banán stb.) következnek. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó gyümölcsöket (eper, málna).
A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk. Ne cukrozzuk, ne adjunk hozzá kekszet, babapiskótát. Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
A főzelékfélék bevezetését burgonyával kezdjük, és a csecsemőkor idején leginkább ezzel történjen a sűrítés is. A burgonya után a sárgarépa, a cékla, a saláta, a sütőtök, a szelőtök, a gesztenye, a brokkoli, a kelbimbó, a spenót, a zöldborsó, a zöldbab és a spárga következzék. Magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, karalábét, karfiolt csak 8 hónapos kor után próbáljuk meg. Spenótot, sóskát magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adjunk. A száraz hüvelyesek felhasználása csecsemőkorban leginkább a vegetáriánus módon étkezőknél bír jelentőséggel.
Főzelékekhez bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagot használjunk. Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása! Ha a beszerzési forrásban nem vagyunk biztosak, vagy az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, akkor inkább kész bébiételt válasszunk. Gyorsfagyasztott alapanyagot használhatunk, de a csecsemő ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítőt tartalmazó élelmiszert.
A főzelékek sűrítéséhez a burgonyán kívül használhatunk rizs, illetve kukoricapelyhet is. A csecsemő kora és a zöldség fajtája szerint dönthetünk passzírozás vagy turmixolás mellett (zöldborsó héját csak passzírozással lehet eltávolítani). Kezdetben a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez igazodhatunk. Darabosan csak akkor adjuk, ha már zápfogai is vannak, amelyekkel meg tudja őrölni a főzelékrészeket. A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük úgy, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat.
A főzelékbe 6-7 hónapos kortól növényi olaj adása is ajánlott (1 dl-hez 1 kávéskanál). Az ételt lehetőleg ne sózzuk és cukrozzuk. Nagyobb csecsemőnél alkalmazhatunk enyhe fűszerezést a só helyett, pl. zöldpetrezselyem, kapor, fehérrépa, paradicsom stb.
Állati fehérjék bevezetése
Az idegen fehérje tartalmú ételeket fokozatosan vezetjük be a csecsemő étrendjébe.
A főzelék komplettálás és a vashiány megelőzése céljából 6-7 hónapos kortól adjunk húst is: fiatal állattól származó, zsírtalanított húst, elsősorban baromfit és sertést. Húskészítményt, felvágottat ne használjunk. A csirkemáj adása meggondolandó, mivel méregtelenítő- szerv, ezért legfeljebb hetente egyszer fiatal állaté adható.
A hal (szálkamentes édesvízi) adása táplálkozás-élettani szempontból hasznos, azonban fokozott figyelmet igényel a szálkák miatt és esetleges túlérzékenység gyakorisága szempontjából.
Állati fehérje komplettálásra a tojás is hasznos, 6-7 hónapos kortól ajánlott a főtt tojás, vagy ételkészítéshez használva.
Tejterméket (sajt, túró, joghurt) már 7-9 hónapos kortól adhatunk kis mennyiségben a főzelék komplettálására, amennyiben a családban nem fordult elő tejallergia.
Tehéntejet 12 hónapos kor alatt egyáltalán ne adjunk! A tehéntej összetétele nem fedezi a csecsemő igényeit és egyéb káros következményei is lehetnek: magas fehérje tartalma bélvérzést okozhat, fokozott ásványi anyagtartalma pedig növeli a vesék terhelését. Vastartalma viszont igen alacsony, ami vashiányos vérszegénység kialakulásához vezet. Tejes kávé (maláta kávéból), kakaó szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban.
A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.
Az egyéb ételek közül kiemelendő az, hogy 1 éves kor alatt a méz botulotoxin és a gyógyteák esetleges pollentartalmuk miatt nem javasolhatók. Az olajos magvak egészben csak 2 éves kor felett javasolhatók, addig ételben darálva.
Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig nem haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.
Rágcsálnivalók
A 8-9-ik hónaptól be lehet vezetni a „rágcsálnivalókat” is. Amikor már a szem – száj – kéz mozgása összerendezett, felügyelet mellett puha zöldségdarab, sárgadinnye, banán, kiflivég stb. adható a csecsemő kezébe. Vannak azonban veszélyes ételek is, melyek félrenyelve fulladást okozhatnak. Vigyázzunk, hogy ne jusson hozzájuk a csecsemő! Ilyenek a cukorka, cseresznye, kukorica, dió, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab stb..
Forrás: Egészségügyi Minisztérium
Tibay Rózsa, dietetikus
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: