Az Előke a hozzátáplálást körbejáró rendezvény 2017. július 1-én a Lurdyban került megrendezésre. A rendezvényen szakemberek osztották meg közérthetően a témával kapcsolatos szemléletüket, és gyakorlati tanácsokkal, ötletekkel igyekeztek ellátni a szülőket a mai tudományos tapasztalatok alapján. A résztvevő előadók hozzátáplálással, csecsemők táplálásával foglakozó dietetikusok és szoptatási tanácsadók összefogásban, a témában jártas blogerekkel. Igyekeztünk szakmai és gyakorlati alapokon körbejárni a témát segítve az anyukákat az eligazodásban, megpróbálva egy irányvonalat mutatni számukra ismerve a mostani változó ajánlásokat, bemutatva az azokban várható változások lehetőségeit. A résztvevő előadók szemléletére jellemző a nyitottság és ugyanakkor a kritikus gondolkodás, az anya gyermek kapocslatot harmonikus egységként kezeljük, az élet első napjaiban talán ez a fajta kötödés az egyik legfontosabb. Nyitottak vagyunk az úja trendek iránt és ugyanakkor igyekszünk azokat a szakmai kritikának alávetni azon keresztül szemlélni. A jelenleg folyamatban levő változásokkal kapcsolatosan igyekszünk megfogalmazni és feltenni kérdéseinket és a kapott válaszokat megosztani az érdeklődőkkel.
Dietetikusként és édesanyaként is fontosnak tartom a prevenciót a táplálkozásban. Hiszem és vallom, hogy a megfelelő táplálkozási szokások kialakításával sok a táplálkozással összefüggő betegség megelőzhető. Éppen ezért van az, hogy az egyik hozzám közelálló terület a csecsemők és kisgyermekek táplálása, szocializálása. A másik pedig a mindig kihívást jelentő táplálékallergiák területe. Ennek a kettőnek a kombinációja és az, hogy közel fél év telt el az új ESPGHAN állásfoglalás megjelenése óta, amely nagyon nagy bizonytalanságot okozott az anyukák és a szakemberek körében egyaránt indított minket arra,hogy létrehozzuk az Előkét, mint rendezvényt.
A hazánkban jelenleg érvényes protokoll még nem változott meg (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja az egészséges csecsemő (0-12 hónap) táplálásáról- 2010-), így mi, hazai szakemberek többféleképpen értelmezzük, közelítjük meg ezt az új állásfoglalást. Amíg nem jelenik meg hivatalos közlemény a témában addig is kötelességünk tájékoztatni az édesanyákat, édesapákat és nagyszülőket illetve a szakma képviselőit (védőnőket, dietetikusokat, gyermek orvosokat, szoptatási tanácsadókat) a kutatások haladásról állásáról. kötelességünk ugyanakkor feltenni azokat a kérdéseket is melyek bennük és minden érintettben megfogalmazódnak. Várhatóan ezek a változások új hivatalos ajánlásban még idei évben elkészülnek, könnyebbé téve az eligazodást a témában. Ha ez megvalósul akkor a feladatunk nem a kérdések feltétele hanem azok pontos és szakszerű megválaszolása lesz.
A rendezvényen szó volt a hozzátáplálás alapkérdéseitől, a pürézés a BLW kérdés köréről. A változó ajánlásokról és az allergének bevezetéséről. Előadás hangzott el a bébiételekről azok előnyei, hátrányai és összetételük jelentőségéről.
A rendezvény előadói , Koroknai Ildikó dietetikus hallgató, szoptatási támogató, Ádám T. Judit dietetikus (Judiet), szülés- születés körüli szaktanácsadó, és Molnárné Végh Zsuzsanna bébiétel „specialista”, a hamikalauz.hu oldal megálmodója és fenntartója. Valamint Gacsó Anikó “Tudatos táplálkozó” a Bébispenot blog írója, W Ungvári Renáta szoptatási tanácsadó a Hello baby magazin főszerkesztője és Tibay Rózsa vállalkozó dietetikus.
Előadásainkról röviden:
Koroknai Ildikó és Tibay Rózsa :Hozzátáplálási 1×1 – A Nagykönyv és a mozgalmas hétköznapok
Gyermekünk megszületése után a pici megfelelő, egészséges és kiegyensúlyozott táplálása lesz az egyik legfontosabb és legösszetettebbnek tűnő feladatunk. Eleinte a szoptatás (anyatejes táplálás) illetve a tápszerhasználat, később pedig a szilárd ételek megismertetése jelenthet komoly kihívást számunkra. Munkánk során gyakran találkozunk a bevezetés idejére és módjára vonatkozó ismétlődő kérdésekkel, valamint az anyukák aggodalmával, hogy vajon mindent jól csinálnak-e. Motiváltságuk érthető, hiszen tudjuk, hogy a csecsemő- és kisgyermekkorban megalapozott ízlésnek és étkezési szokásoknak egészen a felnőttkorig kiható (egészségügyi) hatásai lehetnek. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mikor, mi és milyen formában kerül a gyerkőcünk tányérjára.
Ahogyan a gyermeknevelésben, úgy a hozzátáplálásban sincs egyetlen üdvözítő módszer – a mi célunk az, hogy ismereteinket és tapasztalatainkat átadva minden édesanya megtalálja a saját gyermeke és családja számára legoptimálisabb megoldást.
Ádám T. Judit :Etetni és enni hagyni – Pürézés, falatkázás, BLW és az igény szerinti hozzátáplálás
A hozzátáplálás időszaka a köztudatban gyakran egyet jelent az etetés körüli eszközök megvásárlásával, a mindent beborító almapürével, a gyakoribb takarítással, mindenféle táblázatokkal, persze sok mókával és a helikopter-hangú kiskanállal. Talán kevésbé gondolunk arra, hogy ez az időszak intellektuális és érzelmi kihívást jelent szülőnek és gyermekének egyaránt. Az etetés körülményei, időzítése, hossza, módja és hangulata mind-mind hatással lehetnek a csecsemő későbbi étkezési szokásaira, valamint a szülő-gyermek kapcsolatra.
Előadásában bemutatta a csecsemő hozzátáplálásának legfontosabb történelmi, hagyományos és modernebb irányzatait, különös tekintettel arra, hogy milyen következményekkel járnak és járhatnak ezek. Szó volt a pürés táplálásról, a darabos ételek bevezetésének módozatairól és a manapság egyre divatosabb „baby-led weaning” (BLW) előnyeiről és hátrányairól is. Célja, hogy segítsen minden szülőnek megtalálni a családjuk számára legmegfelelőbb módszert.
Tibay Rózsa: Allergének bevezetése, mit, mikor hogyan?
A hozzátáplálás folyamatában a hogyan kezdjük, mit adjunk először témakör után a következő kardinális kérdés az allergének bevezetése. Számos tévhit és kétely kering azzal kapcsolatban, mit és mikor adhatunk először. A nemzetközi kutatások hatására folyamatosan változó ajánlások még inkább fokozzák az édesanyák zavarodottságát és bizonytalanságát. Legfőképp akkor, ha a témáról a védőnő és a gyermekorvos is mást- mást mond. Az előadásomban az eligazodásban igyekeztem segíteni, megismertetni röviden az allergéneket, az allergia és intolerancia fogalmát, diagnózisának folyamatát, és a legjellemzőbb tüneteket.
Bemutattam a legújabb kutatásokat, és az ezekre alapozott szakmai állásfoglalásokat. Ezek alapján válaszoltam a “mikor kezdjük?” kérdésre, 4 vagy 6 hónapos kortól egészen a 11 hónapos korig.
Tapasztalataim alapján javaslatokat tettem a magasabb és alacsonyabb kockázatú csecsemők táplálására, annak fényében, hogy még nincs egyértelmű szakmai konszenzus ebben a témában. Igyekeztem a fogalmak tisztásában segítséget nyújtani.
Törekszem arra, hogy minden témáról közérthetően, tárgyilagosan, maximálisan korrektül tájékoztassak, ezért hosszas és alapos kutató munkát folytattam az előadás előkészítésekor.
Gacsó Anikó: Az első pürék, ételek készítése gyakorlati tanácsokkal, bemutatóval
Az előadás során gyakorlati tapasztalatait és egészségtudatos anyaként követett elveit osztotta meg Anikó az érdeklődőknek. Közben pedig két bébiétel elkészítésének módját mutatta be az elsők között bevezethető zöldségekből, gyümölcsökből. Ezeket mód volt akár megkóstolni is. Előadásában legfontosabb babatáplálási alapanyagokat is bemutatta.
Molnárné Végh Zsuzsanna bébiételekkel foglalkozó édesanya: Tények és tévhitek az üveges bébiételekkel kapcsolatban
Sok édesanyának gondot okoz, ha a hozzátáplálás során egy-egy új íz bevezetésekor éppen nem tud hozzájutni a bevezetendő gyümölcshöz vagy zöldséghez. Amennyiben nincs idénye valaminek – például sárgarépa – akkor egyes szakemberek nem is javasolják annak bolti megvásárlását, mert nagy valószínűséggel primőr áru. Néhány zöldségféle esetében nagyon ügyelni kell azok elkészítésére, hogy biztos ne maradjon vegyszer maradvány rajta vagy benne, például cékla. Van, amikor nincs ideje az édesanyának, hogy természetes alapanyagokból főzzön. Vagy elutazik a család, és meg kell etetni útközben a picit. Ezekben az esetekben kapóra jön, hogy az üveges bébiételek bármikor megvásárolhatóak és szobahőmérsékleten tárolhatóak.
Sok a felmerülő kérdés az üveges bébiételekkel kapcsolatban: Milyen előnyei, hátrányai vannak az üveges bébiételeknek Milyen márkák, fajták vannak? Melyiket válasszam? Egészségesek-e? Tényleg bio-e a bio? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a gyártókra? Ki ellenőrzi őket? Ehhez hasonló kérdésekkel szembesült Zsuzsa is édesanyaként, de nem talált megfelelően hiteles, megbízható, releváns válaszokat. Kénytelen volt maga elmélyülni a témában, széleskörűen kutatni és utánajárni a válaszoknak.
Elkészített az üveges bébiételekről egy folyamatosan bővülő információs adatbázist honlap formájában. Az elmúlt időszak tapasztalatai és visszajelzései azt tükrözik, hogy igény van ezeknek a kérdéseknek a szakmailag hiteles megválaszolására.
W Ungváry Renáta : Hozzátáplálási ajánlások változásai és ennek hatása a szoptatásra
Hogyan válhatott egy annyira egyszerű, hétköznapi, magától értetődő dolog, mint az evés, ekkora problémává? Vérre menő viták zajlanak a különböző irányzatokhoz tartozó anyák között, pedig mindenki csak a legjobbat szeretné a gyermekének. A gyermekorvosok, védőnők körében is tapasztalható a bizonytalanság, hiszen mire vezet az, ha körülbelül kétévente vesznek újabb fordulatot az ajánlások.
A hozzátáplálási ajánlások sűrű változása közepette szerencsére biztos pontot is találhatunk. A 2016-ban hatvanadik születésnapját ünneplő La Leche Liga kezdettől fogva a körülbelül hat hónapig tartó kizárólagos szoptatást, és a család minél természetesebb állapotú ételeinek fokozatos bevezetését javasolta a kicsik étrendjébe, mégpedig főként a csecsemő jelzéseire alapozva. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása is szinkronban van ezzel 2001 óta. Miért merülnek fel éppen most ettől eltérő lehetőségek?
Az utóbbi években több kutatás is az allergia-megelőzés témájára fókuszált, s abból a feltételezésből indultak ki, hogy eddig talán tévesen gondolkodtunk erről: az allergének bevezetését nem elodázni kell, hanem épp ellenkezőleg, előre hozni. De meddig? Akár hat hónapos kornál is korábbra? Bár sokan túlságosan is hamar az ajánlások újraírásával és a kizárólagos szoptatás időtartamának leszállításával reagálnának a kialakult helyzetre, egyelőre nem születtek a hat hónapos ajánlás helyességét egyértelműen cáfoló, az egész népességre érvényes eredmények.
A csecsemők egyébként meglepően határozottan jelezni tudják, ha enni szeretnének kapni – feltéve persze, ha van alkalmuk evő szüleiket, testvéreiket, rokonaikat látni. A közös étkezések során a csecsemők szinte észrevétlenül “nőnek bele” a szilárd ételek evésébe, és azt is elég határozottan jelezni tudják, hogy mit kérnek és mit nem.
Ugyanakkor ajánlások ide vagy oda, elég gyakori az is, hogy az igény szerint szoptatott, jól fejlődő babák csak 8-9 hónaposan mutatnak igazi érdeklődést a pépek és darabos ételek iránt. Mint ahogy olyan helyzet is előfordulhat, amikor hat hónapos kor előtt érdemes elkezdeni egy talán kevésbé jól gyarapodó kisbaba kínálását. Egy bizonyos: előbb-utóbb minden egészséges gyerek eljut oda, hogy a számára felkínált választékból jó étvággyal egyen.
Az előadások szünetében volt lehetőség kérdés feltevésre beszélgetésre is. Az ebédszünetet követően pedig vendégünk volt az Aktívmami program egy kis átmozgatós bemutatóval.
Különösen örülünk annak, hogy az alapvetően édesanyáknak szánt rendezvényünk ilyen szakmai érdeklődésre talált. Örülünk a fiatal és éppen a témában anyukaként érzékenyen érintett kolleginák kérdéseinek, a jó kis szakmai beszélgetéseknek a helyszínen és az óta az éterben is. Köszönjük a visszajelzéseket, a támogatást és a kérdéseket. Reméljük a hozzátáplálás kérdéskörében az új kutatási eredmények összefogásaként, zárásaként hamarosan megszületik az új szakmai protokoll melyen jelenleg is egy szakmaközi munkacsoport dolgozik Szenténk majd ezekről is hitelesen szakemberként tájékoztatást adni az édesanyáéknak, ehhez a munkához szükség van a dietetikus hivatás visszajelzéseire is.
Köszönjük a jó hangulatú napot minden résztvevőnek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: