Immunerősítő tippek

A gyerkőcöknek nincs kedve reggel  bölcsődébe, óvodába elindulni? Neked is ősz van? Fázol, egyre hidegebb van? Ideje gondolni az immunerősítőre ismét… Ilyenkor mi anyukák számos praktikát kipróbálunk a betegségek megelőzésére, immunrendszerük erősítésére.

De hogy is működik az immunrendszer és mi is segíthet neki? Már írtunk az úgy nevezett immunerősítő ételekről, melyek az úgynevezett téli vitamin “ínség” idején hasznosak, amikor jóval szűkebb a zöldségek, gyümölcsök választéka, mint ősszel vagy nyáron. Az immunrendszer úgy működik, mint egy hadsereg ( nem tudom ki emlékszik még az Egyszer volt hol nem volt az élet című rajzfilm ide vonatkozó részére)  Ha ez a hadsereg jól el van látva és megfelelően fel van készítve, akkor sikeresen megküzd a vírusokkal és baktériumokkal, vagyis a gyermeked ritkábban lesz beteg. Ha még is megbetegszik akkor pedig szervezete azt hamarabb leküzdi.

Néhány hasznos vagy alapvető tipp a nyavalyák leküzdéséhez, amit az év minden szakaszában lehet alkalmazni:

Megfelelő táplálkozás: Az egyik legfontosabb a vitaminokban, nyomelemekben gazdag táplálkozás.  Ehhez minden nap kell fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt, hántolatlan gabonaféléket, olajos magvakat, nyers vagy valamilyen kíméletesen feldogozott formában ( pl zöldségeket párolva, savanyúságként, vagy télen a családunkban csak “téli csemegének” nevezett kompót formában). Hetente legalább egyszer halat (lehetőleg jó minőségű busát, pontyot vagy harcsát ) , tojást, belsőséget ( gyerekeknek leginkább a máj ajánlott). A bélflóra egészségéhez pedig nagyon jók a  naponta fogyasztott élőflórás joghurtok, kefirek, de  soha sem a cukrozott termékekre kell gondolni.

Az óvódás és kisiskolás korosztály számára kiemelkedő a szükséglet kalciumból és D-vitaminból. A D-vitamin pótlására ősztől tavaszig külön figyelmet kell fordítani, hiszen egyik forrása a napfény, melyből a szervezet előállítja, és ebben az időszakban ez a forrás hiányzik vagy nem elegendő. A D-vitamin pótlására tojás, máj, gabonafélék fogyasztásával és esetleges vitaminkészítményes pótlással van lehetőségünk. Az emelkedett kalcium szükségletet legegyszerűbben tejtermékek (különösen a tej) nagyobb arányú fogyasztásával tudjuk fedezni. 

A megfelelő vasellátottság is fontos ebben az időszakban, így érdemes a húsok, húskészítmények mellé magasabb C-vitamin tartalmú zöldségféléket fogyasztani, hogy minél hatékonyabban szívódhasson fel az ételben található vas.

A friss gyümölcsök és zöldségek rengeteg különféle egészséget támogató összetevőt tartalmaznak, ezért fogyasszuk őket napi rendszerességgel, legalább 40 dkg mennyiségben.

Megfelelő folyadékbevitel: A megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen a szervezet helyes működéséhez. Mint arról már a nyáron írtam a víz nemcsak a fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem azokat külső közegként is körülveszi. Szerepe sokrétű, hiszen oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, számtalan biokémiai folyamat kiindulási és végterméke.

Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásában, segíti az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását, valamint a testhőmérséklet szabályozását.

A napi folyadék szükségletet 15 kilogrammonként 1 liter folyadék elfogyasztásában határozhatjuk meg. Lényeges azonban, hogy ezek ne cukros és szénsavas italok legyenek. Gyereknél a minimális  folyadék bevitel 3-6 és 4-10 éves korban is a 1,5- 2 l.

Napi rendszeres mozgás a szabad levegőn: A gyerekeinknek ez nem újdonság és nem is teher, hiszen ők örökmozgók és rengeteget futkároznak, ugrálnak, játszanak odakint. Minden nap menjenek ki a  friss levegőre sétálni, játszani, mert így jutnak a sejtek oxigénhez, ami elengedhetetlen a megfelelő vérkeringéshez. Fontos, hogy legalább napi 1-2 órát legyenek szabad levegőn 🙂 Akkor is fontos ez ,ha éppen náthásak, köhögősek, igaz ilyenkor a futkározás mértékét csökkentenünk kell leülősebb rajzolós, homokozós játékokkal. A hurutos gyereknek is jót tesz a friss levegőn eltöltött idő.

Elegendő alvás: Egy kisgyermeknek 10-12 óra alvás kell ahhoz, hogy a fehérvérsejtek termelése, megfelelő működése beinduljon,  mint tudjuk a fehérvérsejtek szervezetünk “rendőrei, katonái” vagyis  az immunrendszer főszereplői. Egy 3-5 éves gyereknél az ehhez szükséges alvás napi minimum 9-10 óra, egy iskolás gyermek alvásigénye 8-10 óra. Míg az 1-6 évesek gyakran alusznak napközben 1-1,5-2 óra hosszát is akár, addig a lehetőséggel (mely inkább szieszta jellegű) már az iskolások nem élhetnek, pedig számukra is nagyon hasznos lenne.

Gyakori kézmosás. A higiénés szabályok betartása. A gyerekek hajlamosak elfelejtkezni a kézmosásról. Fontos megtanítsunk nekik a helyes kézmosási szabályokat ( mint pl. amikor hazaértünk és levettük a cipőnket kezet mosunk)   Mivel a  kicsik gyakran veszik a szájukba a kezüket és ezzel koszt és  baktériumok százait juttatják a szervezetükbe akarattalanul is, figyeljünk oda  és naponta többször mossuk meg a kicsik kezét. Nagyobb gyereknél pedig a már elsajátított higiénés szabályokat tartassuk be, ha szükséges figyelmeztessük őket a szabályok fontosságára.

Nevetés. Lehetséges, hogy eszetekbe sem jut és közhelyesnek számít, pedig abszolút igaz az állítás, hogy a nevetés a legjobb orvosság. A nevetéssel olyan hormonok képződnek a szervezetben, amik segítik az immunrendszerünk erősítését. Ezért hát fontos,hogy az együtt (családdal, barátokkal ) töltött idő mimnél vidámabban mimnél több nevetéssel teljen.