Indul a reggel

A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése. Mi szülők nagyrészt tisztában vagyunk ezzel, és mégis engedjük egy újabb felmérés szerint, hogy gyermekink 31 %-a reggeli nélkül induljon el iskolába, óvodába. Ezért is talán örök téma akár fórumokon akár csak egyszerű beszélgetésekben, hogy reggelizik-e; mit eszik az a gyerek vagy akár mi felnőttek. Legutóbb a Háztartásból Jeles, az Asszonysutyorgó (https://www.facebook.com/groups/asszonysutyorgo/ ) csoportban volt kérdés ezzel és az étkeztetéssel kapcsolatosan. Most ennek kapcsán próbáltam meg néhány fontos dolgot összeszedni. S eloszlatni néhány városi legenda számba menő tévhitet.

Tudjuk, hogy a reggeli fontos, azt is tudjuk, hogy azért fontos étkezése a napnak, mert a reggelivel biztosítható, hogy a gyermek vércukorszintje az éjszakai „éhezést” követően az optimális szintre kerüljön, ezáltal megfelelően tudjon teljesíteni az iskolában, óvodában. Tudjuk azt is, hogy a megfelelő fizikai erőnléthez elengedhetetlen a nagy tápértékű napkezdés.  Az is bizonyított tény, hogy a reggelizők körében kisebb eséllyel alakul ki elhízás. S még számtalan felmérést felsorolhatnék a reggelizés mellett. Biztosan ti is olvastatok már sok hasonlót.

Ha már felmérések, akkor a fent említett adatok forrásáról. Volt májusban egy kutatás a 4-10 éves gyermekek táplálkozási és fizikai aktivitási szokásaival kapcsolatosan, ezt a Nestlé szponzorálta és mi dietetikusok (MDOSZ) végeztük el a felmerést. Magam is részt vettem ebben a munkában és megdöbbenve tapasztaltam a következőket: a vizsgálatban, résztvevő ovikban, iskolákban a szülők többsége tisztában van az egészséges étkezés alapelveivel és fontosságával. Mégis nagyon sok gyerek fogyaszt szénhidrát bomba pék sütiket, üdítőket. Vannak olyan ovis csoportok ahol a gyerekek 90%-a uzsonnára, tízóraira a családban péksüteményt, chipset eszik kólával. Szörnyű és persze az itt kiemelt esetek csak az egyik szélsőség. Szerencsére azért a többség nem így eszik. De majd ha meglesznek a részletes eredmények az is megér egy bejegyzést.

Vissza a reggelihez! Örök kérdés az, hogy tényleg fontos- e és ha igen, – már pedig annak tartom szakemberként is, nem csak szülőként- akkor azt az étkezést ki és hol biztosítja a gyerkőcnek.  Leggyakrabban arra a kérdésre, hogy miért nem eszik a gyerek otthon reggelit az a szülői válasz, mert reggel nincs rá idő vagy nem éhes a gyerek. Ez véleményem szerint csak szokás kérdése. Az így útnak induló gyerekek többsége legelőször csak tízóraizni fog. ami nagyon elkeserítő. A reggeli ébredéskor valójában tényleg nem éhezik meg az ember, de kb 20-30 perccel az után igen is jelez a szervezet, ezért szokás kérdése, hogy van-e erre idő vagy elütjük egy reggeli itallal az evést. Van egy szép magyar mondás miszerint mindenkinek arra van ideje, amire szán. Ráadásul reggel ez a 20 perc kb. az az idő ami alatt egy kisgyerek felkel, megmosakszik, megfésülködik és felöltözik. Utána, ha megfigyelitek, mindegyik kéri az innivalóját. Jó, ha mellé kerül valami harapni való.

Nekem könnyű: Nagy csoportos koruk óta reggelihez vannak, szoktatva  anélkül soha nem indulnak el holott jó magam nem reggelizem csak  kakaózom évek óta. Nincs messze semmi iskola, óvoda 5 perc Én állandó délutános vagyok ezért legkorábban 12.-re járok dolgozni. Mégis minden reggel korán felkelek, hogy mindenkinek legyen friss reggeli és legyen a táskában az iskolás fiamnak úgynevezett túlélő csomag (kakaós kalács, hajtott kalács, győri édes jó reggelt, májkrémes kenyér sajtos szendvics, zöldség), mert bár 3x étkezik a suliban (tízórai, ebéd uzsonna) ismerve a közétkeztetést kell a pótlás.  Mi készül a dietetikus konyhájában?  A fiúknak ez lehet: tejberizs, tejbegríz, bundás kenyér, müzli, gabona pehely, kalács vajjal, pirítós zsírral, vajjal, vagy éppen ha a kívánság ez a jó öreg zsíros kenyér stb… és az elmaradhatatlan kakaó. Apa is minden reggel eszik, hasonlóképpen a fiúkhoz, igaz neki kimarad a tejbedara. 🙂

Miért csak nagy csoportban szoktattam a leülős reggelizéshez őket? A korábbi időszakban elegendő volt, hogy öltözés után megigyák a reggeli 3 dl kakaót… ugyanis mint írtam soha sem volt messze az óvoda és ott mindegyik esetében az volt a helyi szokás, hogy biztosították a reggelizés lehetőségét. Tehát mire reggel megéheztek már az oviban voltak 8 órakor.  Ezzel szemben nagycsoportban fontos volt, hogy időt szakítsunk a reggelire, mert a suliban ki tudja lesz-e idő a tízóraira, lesz-e fogukra való? Márpedig a gyerek ebédig, ami itt helyi szokás szerint totál változó időpont hol 12 hol pedig csak 13,30 éhes lesz, és az éhes gyerek nem tudd koncentrálni,  és szétszórt és „kezelhetetlen” lesz. Tehát fontos,hogy legyen túlélő csomag és reggeli.

Itt a másik kérdés kinek kell és mit biztosítani hétközben? Hány étkezést biztosítanak az intézmények. Most legfőképpen az óvódás és kisiskolás korosztályról beszélünk. Sajnos semmilyen törvény nem határozza meg pontosan az étkezések számát, ez valójában inkább szokásjog mit törvényi szabályozás.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként többek között a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni (lásd közétkeztetés) … a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni… a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, az óvodában, … az általános iskolai menzai ellátás. aztán itt van az egészségügyről szóló törvény ami kimondja, hogy a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Majd a köznevelésről  szóló törvény rögzíti,hogy a tanuló joga, hogy… étkezési lehetőség biztosítása, életkorának és fejlettségének megfelelően…. továbbá a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben… részesüljön stb…. S végül de nem utolsó sorban egy fontos rendelkezés a közétkeztetési törvényként elhíresült még bevezetésre nem került EMMI rendelet, melynek hiányában szövegezésével azonos módon az úgynevezett OTH ajánlás szabályozza az étkezések alkalmával biztosítandó szükségleteket. Ekképpen: A közétkeztető köteles: a) egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100%-át  napi három fő- és két kis étkezéssel, …

c) napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 65%-át egy fő- és két kis étkeztetéssel,

d) napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 35%-át egy ebéddel biztosítani.

De egyetlen rendelet vagy törvény sem mondja ki pontosan, hogy például az egyik kis-étkezés a tízórai pontosan mikor is legyen, és milyen formában valósuljon meg az intézményben. Ez szokásjogon alapul, az intézmények döntik el, hogy fix időrendben meghatározz órában ültetik-e le a gyerekeket tízóraizni vagy az úgynevezettet folyamatos étkeztetés, amikor is korán már 8 órától lehetősége van a kisgyermeknek leülni és enni. Utóbbi lehetőséget azért vezették be az intézmények, hogy az otthonról reggeli nélkül elinduló kisgyermek ne maradjon éhes. Ugyan akkor az iskolákban a terhelés fokozottan nő ennek következtében rövidülnek a szünetek, így a hagyományosan étkezésre szánt nagyszünet is (amit i még tízórai szünetnek neveztünk, és kb. a 2. óra után volt, hogy tudjunk enni). Illetve a szünetek változása az órarend eloszlása az egész napos iskolarendszer érinti az ebédre szánt időt is. Azt, hogy az egyes a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, vagyis a csengetési rend milyen azt a köznevelési törvény az iskolák házirendje által teszi szabályozandóvá. Ezért hát ott lopnak, időt az órákra ahol tudnak. A mi iskolánkban pl nincs ebédszünet, olyan konkrét időpont, amikor az osztályok ebédelhetnek. Hanem minden osztály akkor megy, amikor a tanításnak vége.

A folytatásban arról milyen az ideális reggeli és ti mit adtok általában 🙂