Hogyan juthatunk el a tünetek megjelenésétől a diagnózisig?
Kevesen tudják, hogy attól függően, hogy milyen mennyiségű tejtermék váltja ki az adott tüneteket a tejfehérje allergián belül is vannak csoportosítások. Ez alapján 3 altípust különböztetünk meg. A 3 típus közül nem mindegyiket mutatja ki az IgE specifikus vérvizsgálat, ezt érdekes módon, az eltérő biokémiai mechanizmusok eredményezik. Mint tudjuk táplálékallergia gyanúja esetén rutinszerűen ezt vizsgálatot írják elő.
A fentiek ismeretében jó tudni, hogy a vérvizsgálat NEM feltétlenül zárja ki a táplálékallergia lehetőségét. Az egyetlen módja ( jelen ismerteink szerint) a megvonás-visszaadagolás teszt, vagyis az eliminációs- provokációs diéta. Ami magyarul azt jelenti, hogy ha megvonják a gyanús táplálékot, elmúlnak-e a tünetek. Provokációkor pedig visszatérnek. Ez utóbbit hívjuk terhelésnek, vagy visszaterhelésnek. 
A 3 altípus jellemzői:
1. típus:
Azonnali reakció (perceken, de maximum 1 órán belül)
Kis mennyiségre (akár 20 ml-nél kevesebbre)
Főleg emésztőrendszeri reakciók, bőrreakciók mint pl. csalánkiütés, a nyálkahártyák megduzzadása (anigödéma), anafilaxiás sokk
Magas spec. IgE antitest szint a vérbe
2. típus:
Közepes gyorsaságú reakció (1-24 órán belül)
Közepes tejmennyiség (kevesebb mint 120 ml vagyis 20-120 ml között)
Túlnyomóan emésztőrendszeri tünetek, mint pl. hányás, hasmenés, de okozhat atópiás ekcémát, csecsemőkori kólikát, refluxot, nyelőcsőgyulladást, végbél/vastagbél gyulladást, szorulást
Nincs IgE szenzitizáció! (Nem mutatja ki a vérvizsgálat
3. típus:
Késő reakció (akár 5-8 nappal később)
Nagy mennyiség (120 ml felett)
Emésztőrendszeri vagy bőrtünetek, de lehet köhögés, nehézlégzés, csecsemőkori kólika, reflux, nyelőcsőgyulladás, végbél/vastagbél gyulladás, szorulás is
Változó IgE szenzitizáció. ( A vérvételben jelzett vagy egészen jól értelmezhető értékekig)
Forrás: http://allergyadvisor.com/Educational/December_2.htm
A tejfehérje allergia kivizsgálása, diagnózisa
A tejfehérje allergia diagnózisa nem feltétlenül egyszerű vagy egyértelmű a sokfajta tünete és a késleltetett reakcióidő miatt. Tény, hogy a felnőtt társadalom csupán 0,1-0,5%-a allergiás a tehéntejfehérjére, míg a csecsemők, kisgyermekek között sokkal gyakoribb ez az allergia: 2-6%. A tehéntejfehérje allergia a leggyakoribb csecsemőkori táplálékallergia.
Az táplálékallergia kimutatása a következőképpen történik:
– a gyanús ételt (ez esetben a tejet és tejterméket) teljesen ki kell vonni a beteg étrendjéből 2-3 hétig. Ha a tünetek ez idő alatt elmúlnak illetve lényegesen enyhülnek,
– a következő lépés a gyanús étel visszaadagolása (akár otthon, akár kórházi terhelés formájában, függően a reakciókészségtől). Ha a tünetek erre újra megjelennek, fel lehet állítani a táplálékallergia diagnózisát.
Ez a táplálékallergia diagnózisának úgynevezett “gold standard”-je.
Ezenkívül létezik még az allergén-specifikus IgE vizsgálat (más néven RAST), ami a vérben specifikus ellenanyagokat keres különböző ételekre. Előnye, hogy nemcsak a tejfehérje allergiát képes kimutatni, hanem több mint 30-féle allergénre való érzékenységet. Hátránya, hogy az összes tejfehérje allergiának mindössze kb 50%-át tudja kimutatni, mivel – a tejfehérje allergia sokrétűsége miatt – van olyan változata az allergiának, ami nem azzal a mechanizmussal működik, amit ez a teszt “lát”. Ettől az allergia ugyanolyan valós, de sajnos sok orvos a negatív vérvizsgálat eredményét látván elkönyveli, hogy nincs allergia. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a különböző allergiák mennyire gyakoriak a társadalomban, és hogy azokból mennyi az IgE által mediált allergia, amit a vérvizsgálat képes kimutatni. Ebből jól látszik, hogy a vérvizsgálat eredményét, ha negatív, nem szabad úgy felfogni, hogy kizárta az allergia jelenlétét.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: