Ételallergiákról röviden
Az ételallergia egyre többeket érint ma hazánkban. Vagy talán csak most valamiért ismét kihegyeződtem a témára nem tudom. Csak azt tapasztalom,hogy egyre többen találnak meg kérdéseikkel. S hogy én is szívesebben keresem az ő közösségeiket adott oldalakon. Szívesen olvasok blogokat és nézem a receptjeikről készült képeket. (Valójában én miattuk lettem dietetikus) S aztán jött egy gondolat lehetőség közös munkára egy csoportban. Melyről most nem mesélnék inkább kezdjük átnézni ismét az lapokat.
Az atópia: egy veleszületett allergiás túlérzékenység. Ez a túlérzékenység jellemző általában azokra a családokra ahol egyik vagy mindkét szülő valamilyen allergiában szenved.
Az élelmiszerek által okozott megbetegedések között jelentős helyet foglal el a táplálékallergia és a táplálékintolerancia.( https://dietaovoda.cafeblog.hu/2013/06/26/allergiakrol-roviden/)
A táplálékallergia: egy adott táplálék vagy táplálék-alkotórész által kiváltott tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Tehát a táplálék allergénként viselkedik. A tünetek mindig kiválthatók. Csaknem valamennyi táplálékkal szemben kialakulhat, de leggyakrabban fehérjék vagy összetett szénhidrátok okozzák.
Azokat az élelmiszerek által kiváltott tüneteket, amelyek nem kapcsolódnak immunreakciókhoz és pszichés eltérés sincs a háttérben táplálékintoleranciánaknevezzük. Mivel azonos klinikai tünetcsoport jön létre, mint az allergiánál, pszeudoallergiának is nevezik. Pszeudoallergiát különböző tényezők okozhatnak:
- Valamelyik enzim hiánya vagy csökkent működése – pl. laktáz, szacharáz stb. hiánya
- Szójabab, földimogyoró, zab, cékla, kukorica, uborka stb. egy alkotórésze
- Bizonyos úgynevezett biogén aminok fokozott bevitele:
- hisztamin: sajt, hal, sonka, szalámi, savanyú káposzta, bor
- szerotonin: banán, paradicsom
- tirozin: sajt, sonka, szalámi, bor
- fenil-etil-amin: csokoládé, bor
- enziminduktorok: teobromin, teofillin (tea, kóla, csokoládé), koffein (kávé, kóla, tea), szolanin és az alkohol.
A biogén aminok az erekre gyakorolt hatásuk révén váltanak ki az allergiához hasonló tüneteket, de nem valódi allergiáról van szó.
- Hisztamin felszabadító faktorok – földieper, mák, mogyoró, füstölt áru
- Irritáló hatású fűszerek
· Az élelmiszerekben található adalékanyagok is kiválthatnak allergiát:
- Természetes adalékanyagok (kazein, tehéntej savó, zselatin, állati kollagén, szójaprotein, szója-búza-kukorica-zab
- Mesterséges adalékanyagok: konzerválószerek – szalicil intolerancia
- Mesterséges ételfestékek
- Ízfokozók (glutamátok E-620-624), konzerválószerek – benzoesav és származékai (E- 210-219), ételfestékek E-102, E-127); aszpartam E-951, ciklamátok E-952, szorbitok E-200-203, aceszulfám-K E-950,
Az intolerancia tüneteihez hasonló az averzióis (idegenkedés, undor valamitől), ezt nevezhetjük akár pszichés intoleranciának is. A táplálék elutasításának pszichés oka van (pl. vallási előírás)
Gyakran találkozhatunk gyereknél azzal,hogy kóstolás nélkül érzelmi alapon a színe vagy állaga illata alapján elutasítanak ételeket. Ők a tipikus rossz-evő gyerekek. Gyakran már az étel látványa is kiváltja a tüneteket, viszont, ha fel nem ismert formában fogyasztja, nem jelentkeznek a tünetek.
Az ételallergiák és ételintoleranciák között a különbség nem a kiváltó tényezőben van, hanem abban, hogy a tünetek létrejöttének eltér a mechanizmusa. Az allergiás megbetegedések kialakulását az örökletes és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják.
– Az örökletes tényezők jelentőségét bizonyítja a halmozott családi előfordulás. Azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő anamnézise allergiára pozitív, ott a gyermekeknél az allergia gyakorisága a 60-80%-ot is elérheti. Egy pozitív szülő esetén 2-3-szor, két pozitív szülő esetén 4-5-ször gyakoribb a táplálékallergia, mint negatív szülők esetén.
-Ismert az a tény, hogy az allergiára való hajlam öröklődik.a gyermek allergiás megbetegedésben szenvedhet:
• 5-15%-ban, ha az egyik szülő sem allergiás
• 20-40%-ban, ha az egyik allergiás
• 40-60%-ban, ha mindkét szülő allergiás
• 60-80%-ban, ha mindkét szülő azonos allergiában szenved
• 25-35%-ban, ha az egyik testvér allergiás
A csecsemőkori allergia kialakulásának további (környezeti) tényezői:
· Az anyatej táplálás korai elhagyása
· Idegen fehérje (tehéntej, tojás) korai étrendbe iktatása
· A bejutott antigén mennyisége és gyakorisága
· A csecsemő immunrendszerének éretlensége
· IgA hiány
· A gyermek környezetben dohányzás, háziállat tartása
· környezet szennyezés
Csecsemő és kisgyermekkorban a felnőttekéhez képest kisebb teljesítőképességű emésztőfunkció, a bélfal fokozott áteresztőképessége a táplálék-alkotórészekkel szemben, valamint a tolerancia bizonytalansága nagymértékben hozzájárul az ételallergiák kialakulásához, ezért az ételallergiák kisgyermekkorban gyakoribbak.
Felnőtteknél egyéb szempontok vetődnek fel, amelyek szerepet játszanak az allergia kialakulásában:
- Különféle betegségek, amelyek az emésztőrendszer harmonikus működését megzavarhatják (savtúltengéses fekélybetegség, epekövesség)
- Alkoholizmus – krónikus irritációt jelent
- Számos gyógyszer, amelynek emésztőszervi mellékhatásai vannak (nonszteroid gyulladáscsökkentők)
Nemrégiben derült ki, hogy a csecsemőkorban és a kisgyermekkorban kialakult táplálékallergia tulajdonképpen a későbbi életkorban megjelenő légúti allergiás megbetegedések előfutára.
