Tudtad? Az étkezés szabályai 2.

Második lecke

– Kézzel illik enni például a virslit. Ujjainkkal kettétörve mustárba vagy tormába mártogatjuk. A debrecenit viszont már késsel, villával esszük, mert zsíros.

– Kézzel illik enni továbbá szendvicset, vajas, sonkás zsemlét, kelt tésztát, pogácsát, aprósüteményt, fánkot. Fánkhoz sohasem használunk semmiféle evőeszközt, mert a fém rontja a tészta ízét.

– Ugyancsak kézzel esszük a spárgát, ha natúr módra van elkészítve, azaz egyszerűen sós vízben kifőzve kerül az asztalra. Ha azonban a spárga mártásban kerül az asztalra, akkor két villával esszük.

Kenyér: a hagyományos szabályok szerint harapni és késsel vágni nem szabad, két kézzel harapásnyi darabot letörve, bal kézzel helyezzük a szánkba. A kenyeret, zsemlét, pirítóst újrakínáláskor a pincér a kenyértartóban szalvétába terítetten kínálja, kézzel veszünk belőle. Zsemlét, kiflit esetleg kanállal és villával helyez a tányérra.

– A húsos előételeket és főételeket (sonkatekercs, hortobágyi palacsinta), hidegtálakon felszolgált felvágottakat, húst, nagyobb szendvicseket, sülteket késsel és villával kell enni.

Saláták: rendszerint a húsétel mellé esszük, ezért az ahhoz használt kést és villát használjuk.

Ham and eggs – Sonka-tojással: késsel és villával fogyasztandó

Sajt: ehetjük kenyérdarabra helyezve, a kenyeret először megvajazva és a sajtot erre téve, illetve ha többféle sajtot szolgálnak fel, késsel és villával illik enni, a kenyeret pedig törni kell mellé. Gyakorlatilag tehát minden főfogást.

– Az olaszosan készített spagettit és makarónit, néhány előételt, narancssalátát.

Leves: ha mélytányérban tálalják, evőkanállal esszük, a mélytányért bal kézzel sosem emeljük fel. Ha csészében tálalják, kisebb méretű kanalat adnak, a betét elfogyasztása után a csésze kézbe vehető, tartalma kiiható.

Halászlé: kanállal kell enni, a szánkba került szálkákat pedig a kanál segítségével helyezzük a tányér szélére.

Szardínia: szardíniavillával emeljük ki, desszertkéssel és villával esszük. A rák húsának elfogyasztása után a rákot a tányér szélére helyezzük.

Osztriga: felnyitva, jégen, kagylóaljban tálalják élve. Ha a villával az osztriga húsát megérintjük, az kissé összehúzódik: szakértők így próbálják ki frissességét. Citromos, vagy ecetes, hagymás szaftot tesznek rá ízlés szerint, majd az osztrigavillával emelik ki a kagylóból, és rágás nélkül nyelik le. Ha a húst elválasztottuk a kagylótól, az a kagylóból is kihörpinthető.

– Az egyes előételeket, főtt tésztát, sűrű főzelékeket, fasírozottat, karfiolt, gombát (ha ezeket önállóan és nem körítésként szolgálják fel), a pépes ételeket, apró betétes tojásételeket (gombás, paprikás rántotta), a tortát.

  

– A lágy tojást, rákkoktélt, egyes előételeket, pudingot, kompótot, felfújtat, apró szemű gyümölcsöket (eper, málna, ribizli), a grapefruitot, ananászt, fagylaltot, gyümölcssalátát.

Vaj: kanállal vagy késsel véve először a tányér szélére helyezzük, majd a vajkéssel kenjük fel a kenyérre.

Fűszerek: nálunk általában sót, paprikát, borsot készítenek az asztalra, melyek állhatnak szóró edényben vagy más tartóban. Ilyenkor a tartóba helyezett kiskanállal vagy lapátkával veszünk belőle, késheggyel, kézzel nem illik belenyúlni.

Lekvár: a tartóból a benne elhelyezett kanállal vesszük ki, a tányér szélére helyezzük, saját késünkkel kenjük a kenyérre

– Rák: rákvillával és speciális késsel eszik.

– Homár: gyakorlatilag ritkán előforduló ínyencség, evésére speciális eszközök szolgálnak.

– Hal: csak halkéssel és halvillával illik enni.

– Cukor: a darabos cukrot a cukortartóból cukorfogóval kell kivenni, és ügyelni kell arra, hogy miközben beletesszük a kávénkba, teánkba, ne legyen kávés.

– Kagyló: speciális kagylófogóval vesszük ki a tálból, a kagylót a héjából kagylóvillával emeljük ki, kanálra tesszük, szósszal vagy megvajazva fogyasztjuk.