Diéta Óvoda

Cöliákia- lisztérzékenység kis összefoglaló

Varga Endre készített a csoportjában egy rövid, alapvető ismereteket tartalmazó összeállítást azokról a problémákról, amiket a glutén okozhat. A táblázat és a leírások a jelenleg leginkább elfogadott tudományos álláspontokat tükrözik, némi személyes véleménnyel kiegészítve. Tudjuk, hogy ma ennek a területnek az úttörő korszakában vagyunk, rengeteg még az ismeretlen és felfedezésre váró tényező. A világban különböző, gyakran egymásnak ellentmondó véleményekkel és adatokkal találkozhatunk, a besorolások, csoportosítások és jellemzők megfogalmazása folyamatosan változik. Más, mint pár évvel ezelőtt volt, és egészen biztos, hogy pár év múlva a mai is átalakul, bővebb és alaposabb lesz. Ha ma még lehetetlen is teljes és vitathatatlan besorolást készíteni, mégis fontos, hogy el tudjuk helyezni magunkat és a gluténproblémáinkat a nagy egészben.

A tudományos álláspontok és a csoportbeli tapasztalataink is azt mutatják, hogy egyszerre nem csak egyetlen egy gluténproblémája lehet valakinek. Gyakori például, hogy a cöliákia egyértelmű diagnózisa mellett egy diétahibára a cöliákiánál jellemző órák vagy napok helyett az allergiás reakcióra jellemző gyorsasággal jelentkeznek a tünetek, vagy a bőrön egyértelmű jelzéseket mutat egy búzát tartalmazó kozmetikai szer. Az NCGS további megismerésével ezek az ismereteink is bővebbek lesznek.

11831677_10206051001931461_93884676092243542_n

  1. Autoimmun gluténérzékenység:

Ez az, amit (az egyébként félrevezető és pontatlan) lisztérzékenység néven is ismerünk. Három autoimmun betegség tartozik ebbe a csoportba.

11224038_10206051002771482_1684684449215435457_o
Az autoimmun reakció azt jelenti, hogy az immunrendszer az emberi szervezet egyes saját alkotóelemeit tévesen ellenségesnek érzékeli, és igyekszik elpusztítani azokat, aminek hatására az érintett szövetekben gyulladás alakul ki. Lisztérzékenység esetén ennek következményeként a vékonybélben a bélbolyhok károsodhatnak, elpusztulhatnak. Ez nem allergia és nem intolerancia.

  • Cöliákia (vékonybél károsodással járó gluténérzékenység, más néven gluténszenzitív enteropátia, GSE):

11816214_10206051003411498_244934373941268586_o

A glutén hatására a szervezetben olyan autoimmun reakció keletkezik, aminek következtében roncsolódnak a vékonybélben a tápanyag felszívódást végző bélbolyhok. 

Tünetei alapján igazi kaméleonbetegség, számos módon nyilvánulhat meg a hatása, ezért is nehéz sokszor a felismerése. Néhány legjellemzőbb tünete: 
– gyermekkorban: puffadt has, vékony végtagok, ritkás, vékony, töredezett haj, étvágytalanság, hasmenés, fogzománcprobléma, testmagasságban és súlyban való elmaradás, vitaminhiány, vashiány, folsavhiány, cukorbetegség, ideiglenes laktózérzékenység, fejfájás, magatartászavar,
– felnőttkorban: hasmenés, hasi fájdalom, hasi diszkomfort érzés, vashiányos vérszegénység, folsavhiány, cukorbetegség, ideiglenes laktózérzékenység, csontritkulás, pajzsmirigy betegség, menstruációs zavarok, teherbeesési képtelenség, vetélés, koraszülés, szülés utáni depresszió, migrénes panaszok, ekcémás tünetek, bőrproblémák, depresszió.

A diagnózis: 
– a vérben lévő transzglutamináz elleni IgA, transzglutamináz elleni IgG (ttg IgA és ttg IgG), endomizium elleni (EMA), deaminált gliadin peptid elleni IgA és deaminált gliadin peptid elleni IgG (DGP IgA és DGP IgG) antitestszintek vizsgálata,
– vékonybélből történő mintavétel (biopszia) és a biopsziás minta szövettani vizsgálata, a vékonybélboholy károsodás mértékének meghatározására Marsh-klasszifikáció szerint,
– genetikai hajlam vizsgálata.
A legfrissebb nemzetközi ajánlásokban szerepel, hogy lehetőség van a szövettani vizsgálat (biopszia) elhagyására gyermekeknél akkor, ha lisztérzékenységre jellemző tünetek mellett a laborvizsgálatokkal és a genetikai vizsgálattal a cöliákiát megerősítő eredményt kap az orvos.

A fentiektől eltérő alternatív vizsgálati módszerek, a biorezonancia és a különféle intolerancia gyorstesztek nem alkalmasak a cöliákia diagnosztizálására vagy kizárására. Hivatalos diagnosztizálási szempontból jelenleg egyedül a Biocard Celiac Teszt eredménye tekinthető elfogadottnak előszűrés vagy diétaellenőrzés céljára, de az sem váltja ki az orvosi vizsgálatot.

Nagyon fontos tudnunk, hogy lisztérzékenység gyanúja esetén előzetes orvosi kivizsgálás nélkül semmiképpen ne kezdjünk önhatalmúlag gluténmentes diétába! Már egy hónap gluténmentes étrend követése is megnehezítheti a diagnózis felállítását, csökkenti a vérből kimutatható szerológiai markerek pontosságát.

Magyarországon becslések szerint mintegy 3 millió emberben van meg cöliákiára a genetikai hajlam, de csak körülbelül 170.000 ember ténylegesen lisztérzékeny, vagyis, a genetikai hajlam még nem jelent cöliákiát.

Terápia: egész életen át tartó szigorú gluténmentes diétát kell tartani.

Bármely életkorban kialakulhat, nem nőhető ki, jelenleg még nem gyógyítható.

 

  • Dermatitis herpetiformis Duhring (DHD), más néven Duhring-betegség:

11011673_10206051003811508_1445951932507105989_o

Az autoimmun gluténérzékenység bőrtünetekkel járó változata. Tipikus tünete, hogy kezdetben a könyökökön, térdeken, vállakon, farpofákon és a törzs oldalain apró és viszkető herpesz szerű kiütéscsoportok jelennek meg, amik a későbbiekben a test bármely részén felbukkanhatnak.

Diagnózis: 
– a vérben lévő transzglutamináz elleni IgA, transzglutamináz elleni IgG (ttg IgA és ttg IgG), endomizium elleni (EMA), deaminált gliadin peptid elleni IgA és deaminált gliadin peptid elleni IgG (DGP IgA és DGP IgG) antitestszintek vizsgálata,
– kiütéses bőrterületről kivágásos mintavétel.
(a DHD bőrgyógyászati igazolását követően feltétlen szükséges gasztroenterológiai konzílium is!)

Terápia: egész életen át tartó szigorú gluténmentes diétát kell tartani. A bőrtünetek elmulasztására Dapson Fatol nevű gyógyszer alkalmazható.

Bármely életkorban kialakulhat, nem nőhető ki, jelenleg még nem gyógyítható.

  • Glutén ataxia:

11782348_10206051004011513_4839930099920085163_o

A kisagyi idegsejtek pusztulása miatt kialakuló mozgáskoordinációs zavar, bizonytalan mozgás, ami az autoimmun gluténérzékenység leggyakoribb neurológiai szövődménye. 

Diagnózis: az agyi erek falában és a vékonybélbolyhokban transzglutamináz-specifikus autoantitestek mutathatók ki. Nem minden esetben jár együtt boholykárosodással és emésztési problémákkal.

Terápia: egész életen át tartó szigorú gluténmentes diétát kell tartani.

Bármely életkorban kialakulhat, nem nőhető ki, jelenleg még nem gyógyítható.

  1. Búzaallergia:

11834900_10206051004651529_5572044447085507940_o

Allergiáról akkor beszélünk, ha egy anyagot a szervezetünk tévesen ellenségesnek vél, és túlzott immunreakcióval védekezik ellene. 
Ez történhet úgy, hogy az allergiát okozó anyagot megesszük, belélegezzük vagy a bőrünkre, szemünkbe, nyálkahártyánkra kerül, de olyan allergiatípus is van, amikor a búza megevése utáni komolyabb fizikai aktivitás (pl. sportolás) vált ki sokkos állapotot. Ezekből adódóan tüneteket okozhat például a szálló liszt vagy egy kozmetikai szer is. Az allergénnel való találkozáskor a szervezet IgE típusú specifikus ellenanyagokat (antitesteket) termel.

A tünetei különböző időbeli gyorsasággal és számos módon nyilvánulhatnak meg, például hasfájás, hányás, hasmenés, székrekedés, reflux, bőrtünetek, pék asztma, tüsszentési roham, rekedtség, köhögés, fáradékonyság, viselkedési zavar, alvászavar, migrén, bőrvérzés, nyálkahártyavérzés formájában.

A búzaallergiát nem csak a glutén okozhatja, hanem a búza más alkotórésze is. Körülbelül a magyar lakosság 0,5%-át érinti.

Diagnózis: 
– a vérben lévő IgE ellenanyagszint vizsgálatával, 
– Prick-teszttel, 
– táplálékprovokációval.

Terápia: szigorú búzamentes (wheat-free) diétát kell tartani. Az egyéni megállapítást igényel, hogy szükséges-e a búzán kívül mást is kihagyni az étkezésből.

Nem velünk született, hanem szerzett reakció, mely bármely életkorban jelentkezhet, idővel kinőhető. Búzaallergia esetén a bélbolyhok közvetlenül nem roncsolódnak.

  1. Nem cöliákiás és nem allergiás gluténérzékenység (NCGS):

11807652_10206051005091540_1072662645606710452_o

Létezik a nem autoimmun és nem allergiás eredetű gluténérzékenység. Ennek az a jellemzője, hogy a glutén egyértelmű tüneteket vált ki, amik megegyeznek a cöliákia tüneteivel, de a vizsgálatok alkalmával mindig negatív az eredmény, ami azt jelenti, hogy nincs bélboholy károsodás, a vérben az autoimmun gluténérzékenységet jelző antitestek szintjei nem emelkednek határértékek fölé és az allergiavizsgálatok is negatív eredményt mutatnak. 

Leggyakoribb tünetek: hasfájás, hasmenés, puffadás, hányinger, reflux, emésztési problémák, fáradékonyság, rossz közérzet, fejfájás, depresszió, szorongás, végtagzsibbadás, ízületi és izomfájdalom, bőrkiütés, fogyás, amik a gluténfogyasztás után órákon vagy 1-2 napon belül jelentkezhetnek.
A glutént tartalmazó gabonák elhagyása után a tünetek elmúlnak, de újbóli gluténfogyasztás hatására visszatérnek. 

Ezt a területet még kutatják, igazából vajmi keveset tudunk róla. Nem sikerült még felfedezni sem a kialakulás okait, sem olyan egyértelműen kimutatható jelzőket (markereket), amik alapján önmagában diagnosztizálni lehetne. Jelenleg az NCGS-t úgy állapítják meg, hogy a tünetek jelenléte mellett kizárják a lisztérzékenységet, a búzaallergiát és más szóba jöhető betegségeket (például a laktózérzékenységet, a fruktóz intoleranciát, az IBS-t). Az alternatív vizsgálati módszerek, a biorezonancia és a különféle intolerancia gyorstesztek nem alkalmasak az NCGS diagnosztizálására vagy kizárására.

Az NCGS-t nem csak a glutén okozhatja, hanem a gluténos gabonák más alkotórészei is, ami miatt idővel a megnevezése is változhat.

Az előfordulási gyakoriságot felmérő vizsgálatok még nagy eltéréseket mutatnak. Becslések szerint a teljes lakosság 0,6-6 %-a lehet érintett, ami alapján előfordulhat, hogy az NCGS több embert érint, mint a cöliákia.

Terápia: a tünetmentesség eléréséhez gluténmentes diétát kell tartani. Az NCGS tüneteinek kezelése a coeliákiához hasonlóan a gluténmentes diétán alapszik. Ugyanakkor, az eddigi vizsgálatok alapján az NCGS esetében nem szükséges a diéta szigorú betartása. Az érintettek egyénenként változó mértékben képesek tolerálni a gluténbevitelt, ami a mai ismeretek szerint nem okoz náluk maradandó egészségkárosodást.

Bármely életkorban kialakulhat, jelenleg még nem gyógyítható.

+ Gluténintolerancia: Jelenleg nincs ilyen ismert kórkép!

11227565_10206051005571552_6453113076585748532_o

Korábbi forrásokban találkozhatunk a gluténintolerancia kifejezéssel, de ma már nem ajánlják a használatát, mert az egy fogalomzavar. 

Az ételintolerancia lényege, hogy valami olyat eszünk, amit a szervezet nem kezel ellenségként, de nem boldogul annak a feldolgozásával. Fontos, hogy az immunrendszer nem lép működésbe (az autoimmun betegségeknél és az allergiánál igen, ezért nem lehet a cöliákia intolerancia), a kellemetlen tünetekért bizonyos emésztőenzimek zavara/hiánya tehető felelőssé. Csak enzimhiányon vagy zavaron alapuló, az immunrendszert nem aktiváló gluténfüggő kórkép az eddigi ismereteink szerint nem létezik.

Az alternatív vizsgálati módszerek, a biorezonancia és a különféle intolerancia gyorstesztek sem alkalmasak gluténintolerancia kimutatására, elemzésére.

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Nógrádi N. Katalin says:

    Tibay Rózsa!
    Szia, Rózsa!
    Jók a kiegészítéseid, kellet is!
    Szeretnék ajánlani egy weboldalt! 🙂
    http://www.glutenerzekeny.hu
    Nagyon hitelesen, részletesen a cöliákiáról.
    Van dietetikus szakértője az oldalnak, minden ott megjelenő információt, cikket lektorál. 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!